21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei
Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
2. cikk / 21 Megbízási szerződés alapján fizetett díj járulékai
Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a tolmács, illetve szakértő, aki az általa elvégzett munkáról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki? Kell-e ehót vagy szociális hozzájárulási adót fizetnie a foglalkoztatónak a kifizetett jövedelem után? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak a nyugdíjas ülnökök részére kifizetett jövedelem után?
3. cikk / 21 Adószámos magánszemély megbízási díja
Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
4. cikk / 21 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
5. cikk / 21 Nyugdíjas tag foglalkoztatása
Kérdés: Helyesen gondolja-e a kifizető vállalkozás, hogy a cégnél havi rendszerességgel díjazásban részesülő előrehozott öregségi nyugdíjas tag után, aki egy másik vállalkozásnál heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, csak a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, a tagtól pedig nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót kell levonnia? Amennyiben ugyanezt a tagot megbízási szerződéssel foglalkoztatják, meg kell-e fizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
6. cikk / 21 Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
7. cikk / 21 Főiskolai hallgató beltag közterhei
Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
8. cikk / 21 Nyugdíjas közös képviselő jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
9. cikk / 21 Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
10. cikk / 21 Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei
Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?