Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] ...az a biztosított jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Keresőképtelen – többek között -, aki betegsége miatt a munkáját nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Ekhós munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...említett csekély összeg alapulvételével sem jogosult semmilyen ellátásra. Az Eb-tv. 56. §-ának (2) bekezdése értelmében a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének összege valóban az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Baleset keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Részlet a válaszából: […]

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül a keresőképtelenség időtartamára legfeljebb egy éven át jár. A nyugdíjas dolgozó tehát nem válik ellátatlanná.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...a tanuló részére kifizetett díjból a nyugdíjjárulékon felül kizárólag a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Valóban nem jogosult-e semmilyen egészségbiztosítási ellátásra az a saját jogú nyugdíjas munkavállaló, aki 2009. október 5-től munkaviszonyban áll, és 2010. augusztus 24-én munkába menet a gyalogátkelőhelyen elütötte egy autó, ami miatt azóta is keresőképtelen? A foglalkoztató tájékoztatása szerint kizárólag a 15 nap betegszabadságra jogosult, tekintettel arra, hogy a keresetéből nem vonnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottat baleseti táppénz illeti meg. Abalesetitáppénz-jogosultságnak nem feltétele, hogy a biztosított pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen. A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...történő csökkentése egyben azt isjelenti, hogy a többes jogviszonyban állók a további jogviszonyukban iskötelezetté válnak pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, ebbőladódóan e jogviszonyukban is megilletik őket a pénzbeli ellátások, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj.A Tbj-tv. 25. §-a értelmében a saját jogú nyugdíjasfoglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeniegészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíjfolyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Keresőképtelenség igazolásának megtagadása

Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
Részlet a válaszából: […] ...annakmegszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, ésa Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett.Az Eb-tv. 44. § a) pontja értelmében keresőképtelen, akibetegsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...annakmegszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, ésa Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett.Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén akeresőképtelenséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
Részlet a válaszából: […] ...első, második vagy harmadik napon válikkeresőképtelenné, és a 2 százalék (korábbi szabályozás szerint 4 százalék)mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Keresőképtelen,aki betegsége miatt munkáját ellátni nem tudja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
2