Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.Első lépésben nézzük meg, a kismama hol biztosított, és biztosítása alapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett-e.Nem vitás, hogy mint őstermelő biztosított, a Tbj-tv. 30/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

GYÁP-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét munkahelyén biztosított. Táppénzre jogosult, mert a biztosítás tartama alatt vált kereső­képtelenné, tehát pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt, a táppénzfolyósítás időtartamát azonban a folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének három alapvető feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, a szolgálati idő, és a biztosítási jogviszony megszüntetése. A nők kedvezményes nyugdíja esetén szintén öregségi nyugdíjról beszélünk, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg fennálló két biztosításra kötelezett jogviszonya van, és – feltételezhe­tően – mindkét jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Annak, aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...úton vallja beés fizeti meg. A biztosított mezőgazdasági őstermelő által fizetendőnyugdíjjárulék mértéke 10 százalék marad, az egészségbiztosítási járulékmértéke azonban az általános szabályok szerint 1 százalékkal emelkedik, tehátaz egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást fizet mindaddig, amíg abiztosítási jogviszonyában a megfizetett 4 százalékos természetbeni és 2százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. 9. § (1) bekezdésealapján megfizetett 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...biztosított társas vállalkozó 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (tagdíjat), 4 százalékos természetbeni és 2 százalékospénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és azegészségbiztosítási járulék alapja megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenné,főszabály, hogy a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenülmegelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képezőjövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha van legalább 180naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Eltartott GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?
Részlet a válaszából: […] Gyermekgondozási díjra a biztosított szülő jogosult, ha agyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül legalább 180 napon átbiztosított volt. Gyermeket szülő anya esetében, ha a szülést megelőző két évenbelül legalább 180 napon át biztosított volt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
1
2
3
4