Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi időre lesz jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, szeptember 11-én reggel az otthonában balesetet szenvedett, amelynek következtében eltört a bokája, 14 nap kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen? A gyógyulás valószínűleg több hónapot vesz igénybe. Mi lesz az ellátás alapja ebben az esetben? A dolgozó korábbi 10 éves munkaviszonya 2017. szeptember 30-án szűnt meg, mert 2017. október 1-jétől ápolási díjat igényelt, melyben 2019. június 10-ig részesült.
Részlet a válaszából: […] ...az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A táppénzre való jogosultságot a keresőképtelenséget megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjasfoglalkoztatott személyek a járulékalapot képező (jövedelemadó-köteles)jövedelmük után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékotfizetnek, ha pedig szüneteltetik a nyugdíj folyósítását, ezenfelül még 2százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Ápolási díjban részesülő magánszemély jogviszonya

Kérdés: Egy munkaképes korú hölgy 3 éve ápolja saját édesanyját, aki nem képes önmagát ellátni. Ezért a polgármesteri hivataltól havi 28 ezer forintot kap, amelyből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot vonnak. Szerez-e ezzel szolgálati időt, ha igen, mennyit, és elmehet-e napi 4 órában úgy dolgozni, hogy ne vonják meg tőle a támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...díj folyósításának tartama teljes szolgálatiidőnek minősül. A juttatás után – a kérdésben említettekkel ellentétben – 4százalék egészségbiztosítási járulékot fizetni nem kell, egészségügyiszolgáltatásra a Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés h) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot (Tbj-tv. 29. §).A fent említett jogszabályi hely értelmében nem kell az egyéni vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett (kiosztott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék. Mentes a járulékfizetés alól az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozó biztosítottak után a foglalkoztató, valamint a biztosított által – az illetékes igazgatási szervhez – fizetett egészségbiztosítási járulék összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.