Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság időtartamát a keresőképtelenség első napjához igazodóan a folyamatos biztosításban töltött idő határozza meg. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Nem számít be a megszakítás 30 napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Járulékfizetési kedvezmények

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki a veszélyhelyzet miatt elvesztette a munkáját, új helyen még nem tudott elhelyezkedni, és emiatt olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély méltányolható jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt nem tudja határidőre befizetni a járulékot, fizetési kedvezményt (részletfizetést, fizetési halasztást, mérséklést) kérhet a NAV-tól, ami azonban csak akkor engedélyezhető, ha annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a 'T1041 jelű adatlapon.Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdőnapjától fogva, feltéve, hogy ezenkívül más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egészségügyi szolgáltatások fedezetéül – a biztosítás szünetelése időtartamára – havi 7710 forint, napi 257 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ez a fizetési kötelezettség átvállalható, 2020. május 1-jétől pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
Részlet a válaszából: […] ...első napjától (hiszen ebben az esetben nem alkalmazható a 45 napos szabály) – a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.E helyzetet módosította némileg a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.