Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...§-ában foglalt valamely oknál fogva nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ennek teljesítése érdekében be kell jelentkeznie a NAV-hoz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. §-a szerint sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A?16. § (1) bekezdésnek b) pontjában foglaltak szerint egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el. A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében találhatjuk az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó szabályokat. Ezen előírások szerint az a belföldi személy, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.