Nyugdíjas munkavállalók

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a nyugdíjas munkavállalókat 2018. december 31-én, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól már nem minősülnek biztosítottnak? Fizetniük kell a továbbiakban az egészségügyi szolgáltatási járulékot az érintett munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, így magánszemélyként a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot továbbra sem kell megfizetnie. Az más kérdés – és a természetes személyt közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén

Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő nagyszülő után pedig [a Tbj-tv. 37/A. § a) pontja értelmében] nem kell megfizetnie a társaságnak a havi 7320 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot.A teljesség kedvéért emlékeztetnünk kell arra – bár jelen esetben ennek nincs jelentősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Külföldön tanuló társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy külföldön tanuló diáknak, aki egy bt. kültagjaként mint társas vállalkozó biztosítást szerez, de nappali tagozatos hallgatói jogviszonyára tekintettel nem fizet járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és ennek megfelelően nem terheli a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.Tény viszont az is, hogy a külföldi egyetemen vagy főiskolán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...említett volt egyetemi hallgató – biztosítási jogviszony híján – a diákigazolvány érvényességi ideje + 45 nap lejártát követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van fennálló biztosítási jogviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után annak a társaságnak, amelynek tagja egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként megfizeti a közterhet? Az érintett személy egyéni vállalkozásában a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és a társaságban nem nyilatkozott az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései úgy szólnak, hogy több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha az egyéni vállalkozó egy­idejűleg társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...viszont arra kell figyelni, hogy ha az érintett magánszemélynek máshol sincs biztosítással járó jogviszonya, havonta 6660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie maga után.Speciális helyzetben vannak az ügyvezetők a jogviszonyok elbírálása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag

Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
Részlet a válaszából: […]  Annak, hogy valaki korengedményes nyugdíja mellett tagságiviszonyt létesítsen egy társaságban nincs akadálya, különösen azt figyelembevéve, hogy a korengedményes nyugdíjazására vonatkozó megállapodást másfoglalkoztatóval kötötte.Ami az e jogviszonnyal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Betéti társaság beltagjának betegsége

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a betéti társaságnak, amelynek egyetlen beltagja kimerítette a táppénzre való jogosultságát, de még mindig beteg, és a téli időszakban egyébként sincs munkája, ezért a járulékokat sem tudná kigazdálkodni?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben viszont megszűnik az említett tagbiztosítása is, így 45 nap elteltével – egészségügyi szolgáltatása érdekében -egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjban részesülő – társas vállalkozóután a társas vállalkozás havi 4500 forint (2010-től havi 4950 forint) fixösszegű egészségügyi szolgáltatási járulékot (csak egy társaságban!), valaminta személyes közreműködésre tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 23. § (3) bekezdése értelmében a nyugdíjjárulékalapjának felső határát év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől az év végéig,illetve a jogviszony végéig kell meghatározni.Mindezt a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: azt kellmegvizsgálnunk, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.
1
2