Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli időszak azonban nem minősül biztosítási jogviszonynak, így ha ez az eset állna fenn, akkor az anyának meg kellene fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az Eb-tv. 44. §-ának b) pontja alapján az is keresőképtelennek minősülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló szülése

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2016 óta áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, a veszélyhelyzet miatt 2020. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, mert a munkáltatója átmenetileg bezárt, és első gyermeke előreláthatóan 2020. június közepén fog megszületni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ez azt jelenti, hogy biztosításának szünetelése időtartama alatt is jogosult az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén

Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő nagyszülő után pedig [a Tbj-tv. 37/A. § a) pontja értelmében] nem kell megfizetnie a társaságnak a havi 7320 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot.A teljesség kedvéért emlékeztetnünk kell arra – bár jelen esetben ennek nincs jelentősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Kevés biztosítási idővel rendelkező munkavállaló ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a táppénzjogosultság letelte után az a munkavállaló, aki 2013. október 29-étől rendelkezik folyamatos biztosítási idővel, 2014. február 12-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 106 napig táppénzre jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...nem szünetel.Felhívjuk a figyelmet, hogy a biztosítás szünetelésének időtartamára a dolgozó havi 6810 forint (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.