13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Táppénzjogosultság időtartama
Kérdés: Mennyi időre lesz jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, szeptember 11-én reggel az otthonában balesetet szenvedett, amelynek következtében eltört a bokája, 14 nap kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen? A gyógyulás valószínűleg több hónapot vesz igénybe. Mi lesz az ellátás alapja ebben az esetben? A dolgozó korábbi 10 éves munkaviszonya 2017. szeptember 30-án szűnt meg, mert 2017. október 1-jétől ápolási díjat igényelt, melyben 2019. június 10-ig részesült.
2. cikk / 13 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
3. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
4. cikk / 13 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
5. cikk / 13 Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. június 1-jétől nyugdíjas, és 2017. október 30-án munkavégzés közben üzemi balesetet szenvedett?
6. cikk / 13 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
7. cikk / 13 Külföldi nyugdíjas személy jogosultságai
Kérdés: Megilletik-e Magyarországon ugyanazok a jogok egy EU-tagállam nyugdíjasát, mint a magyar jogszabályok alapján saját jogú nyugdíjban részesülő személyeket? Jogosult lesz-e ez a személy ingyenes utazásra és a nyugdíjas státusszal járó egyéb kedvezményekre? Kell-e vonni a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben ez a személy munkát vállal Magyarországon?
8. cikk / 13 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Kell-e egészségbiztosítási járulékot vonni egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalótól? Jogosult lesz-e ez alapján táppénzre?
9. cikk / 13 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
10. cikk / 13 Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai
Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?