1. cikk / 18 Harmadik országbeli munkavállaló gyermekének egészségügyi szolgáltatása
2. cikk / 18 Társadalombiztosítási megállapodások
3. cikk / 18 Egészségügyi ellátások harmadik országban
4. cikk / 18 GYED-jogosultság II.
5. cikk / 18 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
6. cikk / 18 Egyéni vállalkozás GYED mellett
7. cikk / 18 Mezőgazdasági őstermelő járulékai
8. cikk / 18 GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása
Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
9. cikk / 18 Szülés a biztosítás megszűnése után
10. cikk / 18 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?