Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mikor képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját az a szünetelésig kiszámlázott bevétel, amely csak a szünetelés alatt kerül pénzügyi rendezésre annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, az átalányadózás szerinti közteherfizetést választotta, és 2022. november 1-jétől be kívánja jelenteni a szüneteltetést?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó biztosítása szünetel, vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség nem terheli, ugyanakkor – mivel nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] ...által a tárgy­évben a biztosítási jogviszonyában megfizetett 7,5 százalékos egészségbiztosítási járulék, a havi 6930 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, és az Ekho-tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék együttes összege is.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Átalányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékfizetésre kötelezett az áta­lány­adózást választó nyugdíjas egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó nem terheli, viszont a Tbj-tv. 36. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a havi 6810 (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot.Nem terheli a vállalkozót az említett járulékfizetési kötelezettség arra az időszakra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évben hatályos Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdésealapján "Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyiönálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapítottjövedelem, továbbá átalányadózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetett természetbeni és pénzbeliegészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. alapján megfizetettegészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Bérbeadás adóalapjának meghatározása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?
Részlet a válaszából: […] ...után 14 százalék egészségügyihozzájárulást kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély által fizetettegészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyszerűsítettközteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 10százaléka után köteles megfizetni, valamint ugyancsak kötelezett a havi 4500forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A Tbj-tv. 29. §-a főszabályként határozza meg, hogy abiztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...abiztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által megfizetett 5 százalék mértékűegészségbiztosítási, illetve a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatásijárulék, az Ekho-tv. alapján a kifizetőt terhelő 3,3 százalék mértékűegészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...adóalap 4 százaléka. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó után atársas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke10 százalék, 2007. január 1-jétől 16 százalék. Az egyéni vállalkozó nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás viszont a foglalkoztatóját terheli.Őstermelőként viszont (jelen esetben) nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Egészségügyi szolgáltatásra mind nyugdíjasként, mind aktív korú dolgozóként (részfoglalkoztatására tekintettel) jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
1
2