180 cikk rendezése:
1. cikk / 180 Adószámos magánszemély
Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége a kiszámlázott összeg után egy adószámos magánszemélynek abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
2. cikk / 180 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
3. cikk / 180 Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
4. cikk / 180 Gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján
Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót abban az esetben, ha a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára magasabb összeget fizet a gyakorlati hely, mint a törvényben meghatározott kötelező legkisebb összeg, azaz havi 24 863 forint?
5. cikk / 180 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet
Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
6. cikk / 180 Jövedelmet pótló kártérítés közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a jövedelmet pótló kártérítés után?
7. cikk / 180 Olasz állampolgár ingatlan- bérbeadásból származó jövedelme
Kérdés: Kötelezett lesz az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére egy olasz állampolgárságú magánszemély, akinek Magyarországon ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az évi 1 millió forintot, és Olaszországban rendelkezik biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal? Változik a helyzet abban az esetben, ha a magánszemély kérte a tartózkodási engedélye kiállítását, de lakcímmel még nem rendelkezik, és előreláthatólag a magyar-országi tartózkodása nem éri el az évi 183 napot?
8. cikk / 180 Német állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződést szeretne kötni a német állampolgárságú ügyvezetővel egyszeri tanácsadói tevékenységre? Az ügyvezető állandó lakcíme Németországban van, az ügyvezetésért semmilyen juttatást nem kap, a céggel nem áll munkaviszonyban, és az egyszeri megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
9. cikk / 180 Külföldi jogviszonnyal rendelkező megbízott
Kérdés: Milyen jogszabály alapján mentesül a nagy összegű megbízási díjat terhelő szociális hozzájárulási adó vagy ehofizetési kötelezettség alól az a magyar kft., amelyik megbízási jogviszonyban alkalmaz egy Németországban munkaviszonyban álló személyt? A megbízott a német jogviszonya alapján rendelkezik A1-es igazolással, tehát Magyarországon nem lesz biztosított.
10. cikk / 180 Egyesület által alapított díj
Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
