Szövetkezet által fizetett temetési segély járulékai

Kérdés: Milyen járulékkötelezettség keletkezik egy szövetkezet által a közösségi alapból a tagok részére fizetett temetési segély összege után? Összevonandó jövedelemnek számít ez az összeg, vagy adómentes bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...összege után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségnem merül fel. Ez esetben az adóköteles temetési segély a 27 százalékosegészségügyi hozzájárulás alapját képezi, továbbá egyéb jövedelemként aszövetkezetnek a 16 százalékos szja-előleget is le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Pedagógus aranydiplomájához fizetett jutalom közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy pedagógus aranydiplomájához adott 15 000 forint összegű jutalom összegéből?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségemerül fel, ezen túlmenően – biztosítási kötelezettség hiányában – a juttatásokután 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató kft. abban az esetben, ha a cégnél szakmai gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók részére a szerződésben meghatározott díjazást fizeti ki, amely után kizárólag a 27 százalékos ehót fizeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...haviminimálbért meg nem haladó összeg. Az e fölötti rész egyéb jövedelemkéntadóköteles, ami után a kifizetőt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli,valamint a hallgatónak személyijövedelemadó-bevallást kell róla adni. Az ehóttehát csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...(27 százalék), illetve biztosításikötelezettség hiányában az Eho-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozójövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeget(ugyancsak 27 százalék) kell figyelembe venni [Szja-tv. 29. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...havi juttatás viszont már egyébjövedelem, és ennek megfelelően kell a személyi jövedelemadót, illetve akifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást lerónia utána.Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 127. számában – 2008.05...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...(2007-ben 9825 forint). A megjelölt értékhatáron felül adottdíjazásokat egyéb jövedelem címén személyi jövedelemadó és 11 százalékosegészségügyi hozzájárulás terheli [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés b) pontja, Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pontja]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Munkáltató által folyósított ösztöndíj közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni a folyósított ösztöndíj után abban az esetben, ha a munkáltató egy állami felsőoktatási intézmény (egyetem) nappali tagozatos hallgatójával kötött tanulmányi szerződést az Mt. 110. § alapján, és az ösztöndíj összege a minimálbér alatt van? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a munkáltatót az ösztöndíj kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...cégnek, akkor aszámára fizetett "ösztöndíj" után egyéb jövedelemként kell személyijövedelemadót, illetve a kifizetőnek a 11 százalék egészségügyi hozzájárulástmegfizetni, míg ha– munkaviszonyban álló dolgozója, akkor a juttatás pedigmunkabérnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Versenybírók díjazásának közterhei

Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot,magánnyugdíjpénztár tagja esetén a 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8százalékos tagdíjat is. Tételes egészségügyi hozzájárulást – azt már megfizetőfoglalkoztató hiányában – a megbízottként biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.
1
2