13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
2. cikk / 13 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
3. cikk / 13 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
4. cikk / 13 Diákmunka
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nyugdíjazásnál nem veszik figyelembe a diákmunkával eltöltött időket, annak ellenére, hogy középiskolások őszi diákmunkájára vagy az építőtáborban töltött időszakokra díjazás is járt? Az érintettek nem rendelkeznek bizonylattal ezekről az időszakokról, de köztudott, hogy a 60-as, 70-es, 80-as években kötelező volt ez a tevékenység.
5. cikk / 13 Nyári szünidős diák üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásra és mennyi ideig lesz jogosult az a 2017. július 3-tól július 28-ig munkaszerződéssel foglalkoztatott nyári szünidős diák, aki július 26-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, jobb mutatóujja többszörösen tört, meg kellett műteni, és július 29-ig kórházban volt? A munkáltató a baleset üzemiségét elismerte, a diák a kórházi igazolás után a sebészetről hozott táppénzes papírt.
6. cikk / 13 Nyári szünidőben végzett munka igazolása nyugdíjazáskor
Kérdés: Hogyan tudja bizonyítani egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély a középiskolai nyári szünidőkben fennálló, összesen több hónap munkaviszonyát? A magánszemélytől a kifizetéskor levonták a nyugdíjjárulékot, hiszen másképpen nem is számfejthették a bérét, de a nyugdíjbiztosítási szerv nem találja az erre vonatkozó adatokat. A nyári szünidei munka akkor még csak iskolai engedély alapján működött, munkakönyvet nem kellett kiváltani, de azóta az iskola és az akkori munkáltató is megszűnt.
7. cikk / 13 Szünidős diákok foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében foglalkoztatható egy középiskolai tanuló, akit a nyári szünidő alatt egy büféket üzemeltető cég szeretne alkalmazni? Milyen különös szabályokra kell figyelni a munkavégzés során?
8. cikk / 13 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók figyelembevétele az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor
Kérdés: Figyelembe kell venni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanulókat a rehabilitációs hozzájárulás alapjának meghatározása során az átlagos statisztikai állományi létszám számításakor? A tanulók mind a tanulmányi időszak alatt, mind a nyári szünidőben végzett gyakorlat ideje alatt ösztöndíjat kapnak, amelynek összege nem éri el a minimálbért.
9. cikk / 13 Szünidős diák Start kártyája
Kérdés: Igényelhető-e Start kártya a nyári szünidő alatt történő munkavégzés időtartamára, illetve befolyásolja-e ez az egyetemi hallgató diplomázás utáni Start kártya-jogosultságát?
10. cikk / 13 Szünidős diákok foglalkoztatása
Kérdés: Alkalmazhatja-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében a szünidős diákokat az a cég, amelyik a nyári idényben vízibicikli-kölcsönzőt tart fenn a Balaton partján, és ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utánuk?
