Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme – ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját -, valamint nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel szerzett jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...önálló tevékenységből származó jövedelem, különösen a vállalkozó jövedelem és vállalkozói osztalékalap, átalányadó-alap, a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.A feltételek fennállása esetén az Szja-tv. 29/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kisadózó egyéni vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy kis­adózó egyéni vállalkozásnak egy havi 20 ezer forint megbízási díjjal foglalkoztatott személy, illetve egy tanulószerződéssel alkalmazott tanuló után? Visszaigényelheti a vállalkozás a tanulóval kapcsolatos költségeit abban az esetben, ha nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni a közterheket.A tanulószerződés alapján a szakképző iskolai tanulóra kiterjed a biztosítás, ami egyben azt is jelenti, hogy díjazása után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, valamint az egyéni járulékokat: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...az a vállalkozás sem, amely a TEÁOR 2008 szerinta) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység,b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége,c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetésebesorolású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
Részlet a válaszából: […] ...minden eshetőséggelszámolva készítettük el. Az egyéni vállalkozó a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és azegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerintiadózás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik a tagszemélyes közreműködésének (pl. munkaviszony, megbízási jogviszony) és a tagáltal teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amely adó- és járulékkötelesjövedelem. Ha netalán a társaság dokumentumaiból – pl. társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...83, – a d) pontban meghatározott helyett 91 százalék akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosításellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatásokfedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Tiszteletdíjas polgármester járulékai

Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...társadalmi megbízatású polgármester biztosítottnakminősül, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazása eléri atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegénekharminc százalékát, illetőleg naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében megjelöltjárulékfajták között (ezek a foglalkoztatót terhelő, 2006-ban 18 százalékosmértékű nyugdíj-biztosítási járulék és a 11 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulék) nem szerepel, ezáltal a 400 000 forintba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles béren kívüli juttatás adóalapkéntmeghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összegét, – a felszolgálási díjat és a borravalót, valamint – a jubileumi jutalmat, – a végkielégítést, – az újrakezdési támogatást, – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2