18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után
Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
2. cikk / 18 Ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a korlátolt felelősségű társaságnak, amelyik átvállalná az ügyvezető egyetemi tanulmányokat folytató gyermekének tandíját, tanulmányi szerződésben kikötve, hogy az egyetem befejeztével náluk helyezkedik el? Előnyösebb-e, ha az említett diák tagként belép a társaságba?
3. cikk / 18 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
4. cikk / 18 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
5. cikk / 18 Kültag jogállása
Kérdés: Dolgozhat a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjért egy betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja, ha nem kíván biztosítási időt szerezni, és csak azért vesz részt a társaság tevékenységében, mert ő rendelkezik a működéshez szükséges szakképzettséggel?
6. cikk / 18 Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
7. cikk / 18 Kétszemélyes kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el az a kétszemélyes, papír-írószer üzletet működtető kft., amelynek tagjai heti kétórás részmunkaidős munkaviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységüket, és emellett mindketten személyesen is közreműködnek megbízási jogviszonyban, nulla forint megbízási díjért? Ebben az esetben csak a munkaviszony alapján merül fel a járulék- és adófizetési kötelezettség, vagy kell fizetni a megbízási jogviszony alapján is? Szerződéskötéskor a foglalkoztatói oldalon minden esetben a taggyűlés, azaz a két tag együttesen ír alá.
8. cikk / 18 Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag
Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
9. cikk / 18 Magán-nyugdíjpénztári bevallás módosítása
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2009-ben értesült arról, hogy egy 2008 évben általa foglalkoztatott, pályakezdőnek minősülő egyetemista nem lépett be a nyilatkozatában megnevezett magánnyugdíjpénztárba? Hogyan szerezhet információt arról, hogy volt munkavállalója melyik magánnyugdíjpénztárt választotta? Kell-e módosítania az adatszolgáltatást, és ha igen, hogyan?
10. cikk / 18 Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
