Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...nem volna egyértelmű a szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség.Az egyik ilyen helyzet, ha a kifizetés időpontjában az érintett már nyugdíjasnak minősül, de a jövedelem olyan időszakra vonatkozik, amely időszakban a biztosítása még fennállt. Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...van.Az ügyvezetés természetesen ellátható megbízási jogviszony keretében, amelyben – jellegénél fakadóan – nem kötelező a díjfizetés, sőt a Ptk. 6:280. §-a tartalmaz is rendelkezéseket a megbízási szerződések ingyenességére vonatkozóan.Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] ...venni tehát a munkavállaló előzetes kiküldetés alatt szerzett törzsbérét is, amelynek viszont nem része az euróban kapott kiküldetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Választott tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Valóban szociális hozzájárulási adót kell fizetni az egészségügyi hozzájárulás helyett 2012. január 1-jétől a részvénytársaságnál munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző választott tisztségviselők a minimálbér 30 százalékát el nem érő tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő etevékenységét) végzésének alapjául szolgáló jogviszony.A megbízási díj után tehát – függetlenül a biztosításikötelezettségtől – minden esetben meg kell fizetni a 27% szociálishozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.