Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon azt a volt kisadózó egyéni vállalkozót, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadót választotta, de 2022. október 17-től nyugdíjas lesz, és emellett folytatja tovább a vállalkozását? Terheli ebben az esetben egész hónapra a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, ha a nyugdíjazás napjáig nem érkezett bevétele?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya október 16-án megszűnt, hiszen október 17-től már kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A biztosítás megszűnését a 'T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.Ami a minimumjárulék-fizetését illeti:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...akkor keletkezik biztosítási kötelezettség, ha a járulékalap eléri a minimálbér 30 százalékát. A járulékalap ez esetben a megbízási díj költségekkel csökkentett része. Költségként elszámolható egy 10 százalékos költséghányad, ez esetben nincs szükség számlákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó (hasonlóan a személyi jövedelemadó szerinti adózást alkalmazó vállalkozóhoz) nem vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot a minimálbérnél (garantált bérminimumnál), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékát pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér (garantált bérminimum) 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik hónapban a tényleges járulékalap (tehát az átalányadó alapja)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.