Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...akkor keletkezik biztosítási kötelezettség, ha a járulékalap eléri a minimálbér 30 százalékát. A járulékalap ez esetben a megbízási díj költségekkel csökkentett része. Költségként elszámolható egy 10 százalékos költséghányad, ez esetben nincs szükség számlákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint kell megfizetni a közterheket. Ez azt jelenti, hogy az érintett munkavállaló biztosítottá válik – kivéve, ha nyugdíjas -, így a béréből az szja-n túl le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap beteg­szabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben felvetett körülményekből az a következtetés vonható le, hogy az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság megállapíthatósága érdekében a munkavállaló jogviszonya megszüntetésre került, majd 2015. március 10-től kezdődő munkaviszonykezdettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...– okból a szóban forgó ügyvezetőt jogszerűen társas vállalkozónak kell tekinteni, abban az esetben a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetői díjazását kell tekinteni. Abban az esetben, ha az ügyvezető díjazásban nem részesül, vagy a jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...is megilletik, amelyek rendes munkavégzés esetén megillették volna, illetve jár még a munkavállalónak a rendkívüli munkavégzéssel azonos díjazás (ennek ellenére az új szabályozás szerint a készenlét alatti munkavégzés nem minősül rendkívüli munkának). A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...kivételesen térhet el egymástól. Ilyen például, amikor– a dolgozó jövedelméből munkavállalói érdek-képviseleti(szakszervezeti) tagdíj kerül levonásra, melynek összege figyelmen kívülhagyandó a személyi jövedelemadó szempontjából, míg a járulékalapba beszámít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.