Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...és június 10-ei kezdetű szünetelés esetén a június 1. és 9. közötti időszak.A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az '58-as...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Magán-nyugdíjpénztári bevallás módosítása

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2009-ben értesült arról, hogy egy 2008 évben általa foglalkoztatott, pályakezdőnek minősülő egyetemista nem lépett be a nyilatkozatában megnevezett magánnyugdíjpénztárba? Hogyan szerezhet információt arról, hogy volt munkavállalója melyik magánnyugdíjpénztárt választotta? Kell-e módosítania az adatszolgáltatást, és ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttétkövető 15. napon belül bejelenteni a pénztártagság tényét, annak amagánnyugdíjpénztárnak a megnevezését, címét és bankszámlájának a számát, ahola tagsági jogviszonya a bejelentésekor fennáll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...választott tisztségviselőnek tekintendő, mely azt jelenti, hogy akkorterjed ki rá a biztosítás, ha az egy hónapra jutó tiszteletdíja eléri atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát,illetve naptári napokra számítva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban állószemélyeknek kell tekinteni, legfeljebb az előbb jelzett időpontig. Tekintettelarra, hogy az ügyvezetésért megbízási díjban nem részesülnek – a társaságoktólcsupán osztalékjövedelmet szereznek -, így nem tartoznak a kötelezőtársadalombiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.