Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja szerint – a képzési idő tartamára – kiterjed a biztosítás. Ezzel párhuzamosan a tanulószerződésben meghatározott díj – ami 2002-ben nem lehet kevesebb a minimálbér 6 százalékánál, tehát 2002-ben havi 3000 forintnál (Szak-tv. 44. §-a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Gyermekkedvezmény az előrehozott öregségi nyugdíj esetében

Kérdés: 37 év szolgálati idővel rendelkező munkavállaló, akinek 2 gyermeke közül az egyik születésétől beteg, jogosult-e valamilyen társadalombiztosítási ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, úgy a 37 év szolgálati idővel teljes öregségi nyugdíjra jogosult.Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál öt évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíj állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Bedolgozó járuléka

Kérdés: Nyugdíjas bedolgozó havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Nyilatkozat hiányában 10 százalékos mértékű költségátalányt számfejtünk részére, ezt azonban a szerződésben nem rögzítettük. Milyen összeg után kell megfizetni a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat.A bedolgozó bevétele két részből áll: 1. a teljesítményével elért munkabér, 2. a költségtérítés címén kapott díjazás. Ezek összegszerűségéről, kiszámításának módjáról a munkaszerződésének kell rendelkeznie. Jövedelme nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának b) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az adóhatósághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

1947-ben született nő korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e megállapodást a munkáltató korengedményes nyugdíjra, ha a munkavállalója 1947-ben született nő?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíjazásról a többször módosított 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet rendelkezik.A fenti rendeletben foglaltak szerint a foglalkoztató akkor köthet megállapodást munkavállalójával a korhatár előtti, úgynevezett korengedményes nyugdíjazásra, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...a közteherviselés megállapításánál közömbös, ugyanis a munkáltató által fizetendő adók és járulékok (18 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék, 11 százalékos egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos munkaadói járulék) fizetési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...munkabért kell érteni, ide nem értve a 153. § (2) bekezdésben említett devizaellátmányt], vagy az egyéb szerződésben meghatározott díj.E – bizonyos tekintetben "fiktív" – járulékalap után kell leróni a társadalombiztosítási és az egyéni járulékokat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...többletként levont nyugdíjjárulék (tagdíj) elszámolása, a biztosított részére történő visszafizetése alapvetően a foglalkoztatót terheli, amelynek (akinek) erre a túlvonás észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálni, hogy a dolgozó 1999-ben milyen összeg után fizette már meg az egyéni járulékot, majd megállapítani, hogy a most kapott túlóradíjból még mennyi után fizethet 3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulékot.A foglalkoztató a teljes összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
87
88