Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja

Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...az egymillió forintot. Ezért a kifizetőnek már atárgyévi első kifizetéskor le kell vonnia az egészségügyi hozzájárulást abérleti díjból, ha az a tárgyévben – figyelembe véve a többi kifizetőtől vagymagánszemélyektől származó bérleti díjak összegét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket. Ez aztjelenti, hogy javadalmazását munkabérnek vagy megbízási díjnak kell tekinteni,de semmi esetre sem tagi jövedelemnek.Munkaviszony esetén feltétel nélkül kiterjed rá abiztosítás, munkabére után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...-munkaszerződés hiányában – biztosítási kötelezettséget eredményező megbízásijogviszonynak minősítette, mintegy kizárva a nyugdíjas ügyvezető kiegészítőtevékenységű társas vállalkozói jogviszonyát. Az ítélet e tekintetbenegyértelmű, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Egyéni vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...az időpontok vonatkozásában helyesbítenünkkell, mivel a Tny-tv. 64. § (1) bekezdése értelmében a nyugdíjigénytvisszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Az ellátástlegkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kezdve, hogy rokkantsági nyugdíjban részesül a vállalkozó, a szó klasszikus értelmében nem minősül "főállásúnak", a tevékenységre fordított idő terjedelmétől függetlenül. Ennek elsősorban a Tbj-tv. alkalmazásában van jelentősége, amely az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.