17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kedvezménykártya közterhei
Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
2. cikk / 17 Partnertalálkozó
Kérdés: Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők ajándékként serlegeket, illetve okleveleket is kapnak. Reprezentációnak, üzleti ajándéknak, esetleg egyes meghatározott juttatásnak vagy csekély értékű ajándéknak számítanak ezek a juttatások? Dokumentálni kell a résztvevőket valamilyen módon? Milyen közterheket kell megfizetni a fentiekhez kapcsolódóan?
3. cikk / 17 Közhasznú alapítvány által szervezett rendezvény
Kérdés: Veszélyezteti egy vállalat által a saját nyugdíjas dolgozói természetbeni és pénzbeli segélyezésére létrehozott alapítvány közhasznú státuszát, ha az alapító okiratba bekerül egy olyan kiegészítés, amelynek értelmében az alapítvány közhasznú tevékenységének minősül a továbbiakban a nyugdíjas-találkozó szervezése és menedzselése is? Ez konkrétan azt jelenti, hogy az alapítvány a nyugdíjasokat évente egyszeri alkalommal vendégül látja, amelynek keretében a rendezvényt megszervezi, a tárgyi és személyi feltételeket biztosítja, a költségeket viseli, beleértve az esetleges előadók költségeinek és tiszteletdíjának fizetését. Van valamilyen adóvonzata, és ha igen, mennyi a nyugdíjas-találkozó évenkénti megrendezésének?
4. cikk / 17 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
5. cikk / 17 Munkavállalói érdekképviseleti szervezet által adott juttatás adómentessége
Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
6. cikk / 17 Üzleti ajándék közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy cégnek az üzleti ajándék után abban az esetben, ha nem saját dolgozónak adja? Van valamilyen értékhatár erre a juttatásra, és ha igen, akkor milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli az értékhatár feletti részt?
7. cikk / 17 Munkáltató által meghirdetett verseny díja
Kérdés: Minősülhet az Szja-tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak a munkáltató által a munkavállalók részére szabályzatban rögzített feltételek mellett meghirdetett versenyek (hónap dolgozója, év dolgozója, ügyességi versenyek stb.) első három helyezettjének juttatott ajándékutalvány, vagy esetleg nyereményként kell elszámolni ezt a juttatást?
8. cikk / 17 Cafeteria 2010
Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
9. cikk / 17 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
10. cikk / 17 Csekély értékű ajándék
Kérdés: Adhat-e egy évben három alkalommal csekély értékű ajándékot egy munkáltató annak a munkavállalónak, aki év közben lépett be? Kell-e valamilyen igazolást kérnie az adómentes juttatásokról az új munkáltatónak?