14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
2. cikk / 14 Közalkalmazott édesanya további jogviszonya
Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
3. cikk / 14 Nyugdíjazás utólagos bejelentése
Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék és munkavállalói járulék önrevízióján kívül kell-e még valamit önrevíziózni abban az esetben, ha a munkáltatónak nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója nyugdíjasnak minősül, mert 2007 februárjában betöltötte a 62. életévét, és 2005. július 12-től, 44 év munkaviszony után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? Kell-e önrevíziót benyújtani a magánszemélynek az szja-bevallások helyesbítésére? A munkáltató tudomása szerint 2008. január 1. előtt nem volt törvényi korlátja a nyugdíj melletti munkavégzésnek.
4. cikk / 14 Családi pótlék nyilatkozat
Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
5. cikk / 14 Ösztöndíjak közterhei
Kérdés: Milyen jogcímeken lehet ösztöndíjat kifizetni, és milyen közteher-, illetve járulékvonzata van a különböző jogcímeken kifizetett ösztöndíjaknak?
6. cikk / 14 Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
7. cikk / 14 Sportrendezvényen közreműködő versenybírók közterhei
Kérdés: A hatályos jogszabályok értelmében milyen közterhek terhelik egy amatőr sportegyesület által rendezett sportrendezvényen közreműködő versenybírók részére kifizetett juttatást?
8. cikk / 14 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
9. cikk / 14 PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása
Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
10. cikk / 14 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
