25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Álláskeresési támogatásban részesült nő szülése
Kérdés: Jogosult lehet csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra az édesanya abban az esetben, ha 2017. február 1-jétől 2023. november 24-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett, álláskeresési támogatásban részesül 2024. február 28-ig, és első gyermeke születésének várható időpontja 2024. március 7.? Amennyiben jogosult az ellátásokra, milyen alap után és milyen összegben?
2. cikk / 25 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
3. cikk / 25 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
4. cikk / 25 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
5. cikk / 25 Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
6. cikk / 25 Külföldi jogviszony figyelembevétele szülés esetén
Kérdés: Hogyan lesz jogosult Magyarországon a szülést követően ellátásokra egy magyar állampolgár, aki 2019-ben 4 hónapig Spanyolországban volt biztosított? Mit kell tennie, hogy a szülést követően minden ellátást megkapjon abban az esetben, ha itthon volt munkaviszonya, mielőtt kiment Spanyolországba, de jelenleg nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal?
7. cikk / 25 Ellátások beteg gyermek után
Kérdés: Mennyi ideig lenne jogosult GYÁP-ra az a vezető beosztású munkavállaló, akinek a gyermeke 2019. május 28-án született, a szülés előtt veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen volt, jelenleg CSED-ben részesül, amely 2019. november 11-én lejár, és ezután a gyermek betegségére tekintettel a gyermekorvos gyermekápolási táppénzes állományba venné? Köteles ebben az esetben GYED-et igényelni az anya, illetve melyik ellátással jár jobban, ha a bruttó havi munkabére 950 000 forint?
8. cikk / 25 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
9. cikk / 25 Ellátások második gyermek után
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, előző – öt évig tartó – munkaviszonya 2018. december 31-én szűnt meg, első gyermeke után 2019. február 11-ig GYES-ben részesült, második gyermekét 2019. július végére várja, és 2019. május 3-tól veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen? Amennyiben jogosult az ellátásokra, mi lesz az alap, illetve alkalmazható ebben az esetben a kedvezményszabály?
10. cikk / 25 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
