11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Egyesült Királyságban szerzett biztosítási előzmény
Kérdés: Jogosult CSED-re és GYED-re egy édesanya, aki 2021. december 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előtte 2021. február 1-jétől november 20-ig az Egyesült Királyságban volt biztosított, és 2022. szeptember 8-án szült? A munkavállaló a szülés napjától igényelte a CSED-et.
2. cikk / 11 CSED- és GYED-jogosultsághoz hiányzó biztosítási idő
Kérdés: Valóban megvásárolhatja a CSED- és a GYED-jogosultsághoz szükséges 365 nap biztosítási idejéből hiányzó 32 napot egy várandós kismama, aki 2022. március 10-re várja első gyermeke születését? Hogyan és hol kell eljárni ennek érdekében?
3. cikk / 11 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
4. cikk / 11 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
5. cikk / 11 Külföldi jogviszony figyelembevétele szülés esetén
Kérdés: Hogyan lesz jogosult Magyarországon a szülést követően ellátásokra egy magyar állampolgár, aki 2019-ben 4 hónapig Spanyolországban volt biztosított? Mit kell tennie, hogy a szülést követően minden ellátást megkapjon abban az esetben, ha itthon volt munkaviszonya, mielőtt kiment Spanyolországba, de jelenleg nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal?
6. cikk / 11 Külföldön született gyermek után járó ellátások
Kérdés: Hogyan kaphatja meg a magyar szülők gyermeke a tajkártyát abban az esetben, ha egy másik EGT-tagállamban született, mert az édesanya 2018. március 1-jétől ott vállalt munkát, és a gyermek születéséig, 2018. november 7-ig folyamatosan dolgozott? Jogosult lesz az édesanya CSED-re és GYED-re Magyarországon, ha 2018. február 28-ig rendelkezett magyar biztosítási jogviszonnyal? Amennyiben igen, hogyan kell igényelnie az ellátásokat?
7. cikk / 11 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
8. cikk / 11 Jogosultság CSED-re és GYED-re külföldi előzetes biztosítási idő esetén
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a biztosított, aki 2018. január 2-től egy egyéni vállalkozónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, ezt megelőzően pedig külföldön (Angliában) dolgozott? A munkavállaló havi bruttó alapbére jelenleg 250 000 forint, és várhatóan 2018. május 2-től igényelné a CSED-et.
9. cikk / 11 Ellátások külföldi szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytisztviselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a kiesett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
10. cikk / 11 Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező kismama ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a szülést követően az a kismama, aki több mint két évet töltött egy EU-s tagállamban egy ismerősénél nyelvtanulás céljából, a magyarországi munkaviszonyát a kiutazás előtt megszüntette, azóta sem itthon, sem külföldön nem dolgozik, de a külföldi tartózkodásának ideje alatt itthon fizették utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jelenleg 2 hónapos várandós?
