Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással kapcsolatban,melyeket magánszemélyeknek a (másutt) fennálló biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonyukra tekintettel juttat.Ebből adódóan a juttatás nem természetbeni juttatásnakminősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...összegét -,azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felsőhatárig kell megfizetni.Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptáriév teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt abiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...az átvállalt költségek az érintett összevont adóalapjátgyarapítják, melyet társadalombiztosítási járulék és egyéni járulék (vagybiztosítási kötelezettség hiányában) százalékos eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetnie, amit levonhat a dolgozók pénzbeli járandóságából [Szja-tv. 48. § (18) bekezdése].Tekintve, hogy az utalványt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyukra tekintettel kapják a munkavállalók – és az, mint láttuk, az összevont adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] ...alapja a járulékoknak is. Amennyiben a tiszteletdíj + biztosítási díj együttes összege alatta marad a havi 15 ezer forintos határnak, akkor biztosítási kötelezettség hiányában társadalombiztosítási járulék helyett 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...és emiatt járulékfizetési kötelezettség nem is terheli. Figyelemmel kell lenni mindezek mellett arra is, hogy a verseny nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget a résztvevők és a társadalmi szervezet között, már csak emiatt sem jöhet szóba a pénzjutalmak mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Természetben adott megbízási díj

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a megbízási szerződés keretében, különböző termékek népszerűsítését végző személyek részére, a forgalom százaléka után adott ajándékutalványok értékét? A megbízott magánszemélyek semmilyen egyéb juttatásban nem részesülnek.
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, a kérdésben szereplő megbízottakra a biztosítási kötelezettség kiterjed, és utánuk az általános szabályok szerint a járulékokat, valamint a tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e, és keletkeztet-e társadalombiztosítási kötelezettséget a munkavállaló háromnapos szakmai továbbképzéséről kiállított tételes (részvételi díj, szállás, ebéd, vacsora, állófogadás) számlán szereplő étkezések értéke abban az esetben, ha a dolgozó a munkahelyén nem vesz részt étkeztetésben, étkezési utalványt sem kap, és a kiküldetés ideje alatt napidíjban nem részesült?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a dolgozó a szakmai továbbképzésen elfogyasztott étkezés (ebéd, vacsora, állófogadás) költségeit nem fizeti meg a juttatónak, annak értéke természetbeni juttatásnak minősül. A hatályos rendelkezések szerint a juttatót – esetünkben ez a munkáltató – 44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Segítő családtag eho-ja

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a segítő családtag díjazása után abban az esetben, ha van főfoglalkozása, ahol a tételes eho-t megfizetik utána?
Részlet a válaszából: […] ...segítő családtag biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kell megállapítani. Ha a segítő családtag számára kifizetett, személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Teniszbérlet járulékai

Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?
Részlet a válaszából: […] ...is meg kell fizetnie.Járulék alapját képező jövedelem után akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha annak juttatása biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történik (Tbj-tv. 20. §).Jelen esetben a teniszbérletet a vállalat dolgozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
2