Kiva-alap számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kisvállalati adó alapjának számítása során a nyugdíjas munkavállalók munkabérét?
Részlet a válaszából: […] ...kell értelmezni, tehát azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyeket ténylegesen járulékfizetés terhel. E körbe pedig csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, és egyben járulékalapot is képező jövedelmek tartoznak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...ez alapján már egyébként is társas vállalkozóvá vált. A végelszámolás befejezéséig a beltag még mindig tagja a társaságnak, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, tehát – pusztán a vezető tisztségviselői tevékenysége miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...álló biztosítottaknak, másrészt az ügyvezetői minőségükre tekintettel egyidejűleg társas vállalkozóknak is, azaz egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személyeknek minősülnek.A Tbj-tv. a több biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben nincs hatással az 1,5 százalékos szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségre.A megbízási jogviszonyban álló biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint kell elbírálni. Ez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ..."külsős" ügyvezető a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének minősül, és csak akkor esik biztosítási kötelezettség alá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban álló személyekre irány­adó általános szabályait kell alkalmazni. Ennek következtében ők biztosítási kötelezettség alá esnek – a megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jogszabályokban (pl. a Ptk.-ban) meghatározott szabályok alapján kell eljárni, és az adott jogviszonyra tekintettel kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget is. A jogviszonyok kiválasztása során nagy körültekintésre van szükség. A munkaviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] ...járulék mértéke 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke pedig 1,5 százalék.Nézzük meg, hogy a többi cégben hogyan alakul a biztosítási kötelezettség.A Gt. szerint a vezető tisztségviselő e feladatát a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló egyéb jogviszony keretébenmunkát végzők: A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkátvégző személyek biztosítási kötelezettségének elbírálásával kapcsolatban aTbj-tv. 9. §-a a következő rendelkezést tartalmazza: "9. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő fenti biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
2