13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra
Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
2. cikk / 13 Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés:
A szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó kereseti korlát számításánál miként kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? Statisztáról van szó, napi 25 ezer forintos jövedelemmel. A 25 ezer forintos jövedelemmel vagy a nyugdíjalapként figyelembe veendő napi 6496 forinttal kell számolni?
3. cikk / 13 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
4. cikk / 13 Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Újra folyósítható a korhatár előtti ellátás annak a személynek, akinek az esetében jelenleg szünetel a folyósítás, mert közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amely 2022. június 30-án megszűnik? Az érintett megbízási jogviszonyban is dolgozik, és a két jogviszonyából származó jövedelmének együttes összege meghaladja a 3,6 millió forintot.
5. cikk / 13 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy
Kérdés: Hogyan számít be a kereseti korlátba az egyszerűsített foglalkozásból származó munkabér (ellátási alap) egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?
6. cikk / 13 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló
Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
7. cikk / 13 Jogosultság öregségi nyugdíjra
Kérdés: Valóban igaz, hogy 2018 júliusától már nem kell megszüntetni a munkaviszonyt annak érdekében, hogy a magánszemély jogosult legyen öregségi nyugdíjra?
8. cikk / 13 Ellátások visszamenőleges igénylése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a jogorvoslatra annak a személynek, aki keresőképtelensége miatt hosszú ideig táppénzen volt, közben az orvosa javaslatára elindította a munkaképesség csökkenésének megállapítására irányuló eljárást, a munkáltató kérésére a munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, megigényelte a rokkantsági ellátást, amit jelenleg már folyósítanak is, és időközben az egészségbiztosítási pénztártól kapott egy levelet, amely szerint nem kap meg kb. egyhavi táppénzt, mert kimerítette a keretet? A munkavállaló korábban kérte a munkahelytől a táppénzjogosultság lejáratának időpontját, de csak arról kapott felvilágosítást, hogy mikortól volt táppénzen.
9. cikk / 13 Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: Betegsége esetén jogosult lesz-e táppénzre a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló, és ha igen, akkor az ellátás összegét figyelembe kell-e venni a kereseti korlát meghatározásánál?
10. cikk / 13 Korhatár előtti ellátásban részesülő kft.-tag munkaviszonya
Kérdés: Létesíthet munkaviszonyt a saját kft.-jénél az az 1953 augusztusában született, 11 százalékos törzsbetéttel rendelkező tag, aki jelenleg korhatár előtti ellátásban részesül? A tag korábban korengedményes öregségi nyugdíjat kapott, a kft. egy összegben kifizette a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére a 2010 decemberétől 2013 augusztusáig járó ellátás összegét.