4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Nők kedvezményes nyugdíjának visszamenőleges igénybevétele
Kérdés: Érvényesítheti visszamenőlegesen 2018. február 20-tól a nyugdíjigényét egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosultságot szerzett igénylő, aki már attól az időponttól jogosulttá vált az ellátásra, de egy folyamatban lévő nagy összegű megbízási szerződés miatt csak szeptember 1-jétől tudta volna igénybe venni? Érvényes erre az esetre is a törvénymódosítás, amely eltörölte a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettségét?
2. cikk / 4 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
3. cikk / 4 Betéti társaság egyedüli beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Valóban módosítania kell több évre visszamenőleg a társasági szerződést annak a betéti társaságnak, amelynek munkaviszonyban álló beltagja 40 éves jogosultsági idő elérése után április 8-ától igénybe kívánja venni a kedvezményes nyugdíj lehetőségét, ezért április 7-én közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát, a nyugdíjbiztosítás viszont mindezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítását kéri arra hivatkozással, hogy az egyedüli beltag nem láthatta volna el munkaviszonyban az üzletvezetői teendőket?
4. cikk / 4 1954-ben született igénylő ellátásai
Kérdés: Kérhet-e visszamenőleg valamilyen kártérítést a nyugdíj-biztosítási szakigazgatási szervtől az az 1954-ben született igénylő, aki csak 2012. január 1-jétől, a munkaügyi bíróság határozata alapján vált jogosulttá korhatár előtti ellátásra annak ellenére, hogy már 2011 júliusában betöltötte az előrehozott öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges életkort, és 3 év korkedvezmény beszámításával 42 év szolgálati időt szerzett? A munkaügyi perre a korkedvezmény elismeréséhez volt szükség, amelynek lezárásáig a jogviszony megszüntetésére nem került sor. Milyen hátrányok érhetik azért, mert nem az előrehozott öregségi nyugdíja alakult át korhatár előtti ellátássá?