17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Jogosultsági idő
Kérdés: Figyelembe veszik a nők részére 40 év jogosultsági idő alapján járó öregségi nyugdíjhoz a kötelező nyári gyakorlat idejét?
2. cikk / 17 Jogosultsági idő
Kérdés: Jogszerző időnek minősül a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő számítása során az 1993-ban nappali tagozaton szerzett védőnői diploma? A diploma megszerzéséhez 3 évfolyam elvégzésére volt szükség.
3. cikk / 17 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
4. cikk / 17 Mezőgazdasági őstermelő biztosítása
Kérdés: Miért nem terjedt ki a biztosítás 2018. január-április hónapokban arra a mezőgazdasági őstermelőre, aki az elmúlt 5 évben a minimálbér alapulvételével rendben megfizette a járulékokat, de a nők kedvezményes, 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjára vonatkozó igényét elutasították a kérdéses időszak hiánya miatt?
5. cikk / 17 Járuléktartozást felhalmozó bt. beltagjának nyugdíjazása
Kérdés: Jogosult lesz a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára egy 1961. október 13-án született munkavállaló, aki már rendelkezik a szükséges jogosultsági idővel, de az utolsó 10 évben egy olyan betéti társaság beltagjaként áll munkaviszonyban, amely jelentős járuléktartozást halmozott fel?
6. cikk / 17 Megállapodás hiányzó szolgálati időre
Kérdés: Valóban megfizetheti egy összegben a nyugdíjjárulékot a hiányzó szolgálati idő megszerzése érdekében az a nő, aki szerette volna igénybe venni a kedvezményes nyugdíjat, de a kérelmét elutasították, mert nem szerezte meg a szükséges 40 év szolgálati időt az ellátáshoz? Az életkora miatt nem talál munkát, így nem valószínű, hogy további szolgálati időt tud szerezni.
7. cikk / 17 Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása
Kérdés: A főállású munkaviszonyán túl az őstermelői jogviszonyát is meg kell szüntetnie annak a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőnek, aki igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját?
8. cikk / 17 Közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: Kérheti a nyugdíja megállapítását 2017. december 31-től, azaz vasárnaptól az a közalkalmazott, aki 2017. július 25-én jogosulttá vált a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára, munkaviszonya 2017. december 30. napján felmentéssel szűnik meg, és 2017. május 1-jétől 2017. december 30-ig a felmentési idejét tölti, amelyre távolléti díj illeti meg? Jogosult lesz a 2018. évben járó nyugdíjemelésre ebben az esetben? Mi a legkorábbi időpont, amikor érdemes beadni a nyugdíjazás iránti kérelmet? Jogosult lehet esetleg korábbi időponttól az ellátásra az igénylő, tekintettel arra, hogy a jogosultsági idővel már rendelkezik? Mi az a távolléti díj, és mennyivel kevesebb az összege, mint a munkabér?
9. cikk / 17 Nyugellátás igénybevétele
Kérdés: Bármikor igénybe veheti a nyugellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az a nő, aki már rendelkezik a 40 év szolgálati idővel, de egyelőre nem kívánja igénybe venni az ellátást?
10. cikk / 17 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?