7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Folyamatos biztosítási idő igazolása
Kérdés: Elfogadhatja a táppénz számfejtése során a kifizetőhely a munkaügyi központok által kiállított igazolást a folyamatos biztosítási jogviszony igazolására, tekintettel arra, hogy a pandémiás helyzet miatt a tb-kiskönyvbe nem pecsételik be a munkanélküli-ellátás időtartamát? Amennyiben az igazolás nem elegendő, mi a kifizetőhely teendője ebben az esetben?
2. cikk / 7 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
3. cikk / 7 Regisztrált munkanélküli szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e gyermeke születését követően bármilyen támogatásra az a 2009. július 21. óta regisztrált munkanélküli, akinek a részére 270 napra állapítottak meg álláskeresési támogatást, 2009. május óta terhes, 2006. július 27-től 2008. május 23-ig, majd 2008. június 3-tól 2009. május 26-ig munkaviszonyban állt, és 2009. március 21-től 2009. június 20-ig táppénzen volt (május 27-től június 20-ig passzív táppénzen)? Mi lesz az alapja az ellátásoknak, ha a bruttó éves jövedelem 2007. évben 1 572 000 forint, 2008. évben 2 247 280 forint, 2009. január hóban 172 429 forint, februárban 170 000 forint, márciusban pedig 115 304 forint volt? Mennyi időre kaphat ellátást a leendő édesanya?
4. cikk / 7 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
5. cikk / 7 Szülés GYED, GYES ideje alatt, a határozott idejű szerződés lejárta után
Kérdés: A jelenlegi jogszabályok alapján 2010-ben vagy 2011-ben, a GYED vagy a GYES folyósítása alatt történő szülés esetén mely esetben lesz jogosult újabb terhességi-gyermekágyi segély, GYED folyósítására az a 2008. január 2-ától biztosított nő, akinek határozott idejű szerződése 2009. április 30-án lejár? Az első szülés várható időpontja 2008. szeptember 20. Terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult az illető, mert mindkét ellátásra való jogosultsága a biztosítása fennállása alatt kezdődött, és a jogosultsághoz szükséges további feltételekkel rendelkezik. Jogosult lesz-e az említett pénzbeli ellátásokra, ha a második szülés az álláskeresési támogatás folyósítása alatt történik, vagy jogosultságot csak abban az esetben szerez, ha újból munkaviszonyt létesít legalább 180 napra?
6. cikk / 7 Bt.-beltag munkanélküli-ellátása
Kérdés: Igénybe vehet-e munkanélküli-ellátást egy betéti társaság beltagja, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezett, de a munkáltatója megszűnt? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a beltagsága miatt? Teljeskörűen biztosított lesz-e a munkanélküli-ellátás ideje alatt?
7. cikk / 7 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
