Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
Részlet a válaszából: […] ...probléma megoldásának jogszabályi hátterét a Tbj-tv. 100. §-ának (1) bekezdésében találjuk, miszerint amennyiben a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdőnapja 2020. július 1-jét megelőző nap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Tiszteletdíj

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a közhasznú egyesület elnökének biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha a havi tiszteletdíjából származó adó- és járulékköteles jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Ha igen, akkor milyen jogcímkóddal történik a bejelentés, illetve milyen közterheket kell megfizetni a jövedelem alapján?
Részlet a válaszából: […] ...levonni a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget. Mivel a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát, és létrejön a biztosítási jogviszony, így a járulékkötelezettség is, ezért a 10 százalékos egyéni nyugdíj- és a 7 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Nyugdíjas választott tisztségviselő tiszteletdíja

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni a járulékokat egy részvénytársaság öregségi nyugdíjban részesülő elnökségi tagjának havi tiszteletdíjából 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...változott, a további jogviszonyokban a korábbiakkal azonos módon kell eljárni. Ezért a kérdésben említett választott tisztségviselő biztosítási jogviszonyát a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell elbírálni, azaz ha a tiszteletdíjból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a tag járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor van jelentősége. Ebben az esetben ugyanis, ha nincs máshol olyan biztosítási jogviszonya, ahol legalább a minimálbér után megtörténik a járulékfizetés, meg kell fizetni a minimumjárulékokat, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...járulékkötelezettségek elbírálásához a Tbj-tv. R. szabályait is figyelembe kell venni. Ezek értelmében, ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.