16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
2. cikk / 16 GYED alapja
Kérdés: Beleszámít a GYED alapjába a 2014. novemberben fizetett prémium annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. szeptember 24-től 2015. április 29-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben, 2015. április 30-tól 2015. október 14-ig CSED-ben részesült, és 2015. október 15-től GYED-et igényelt? Az irányadó időszak 2014. január 1-jétől 2015. október 14-ig tartó időszak, a számítási időszak pedig a 2014. március 28-tól 2014. szeptember 23-ig tartó 180 nap.
3. cikk / 16 Nyugdíjazás időpontja prémiumévek programban való részvétel esetén
Kérdés: Beszámítják a nappali tagozatos főiskolai éveket a szolgálati idő megállapításánál annak a közalkalmazottnak az esetében, aki 2010. június 30-tól részt vesz a prémiumévek programban, és 2018. március 6-án válik jogosulttá öregségi teljes nyugdíjra? Megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt a 40 év jogosultsági idő elérésekor annak ellenére, hogy a munkavállaló nem igényli a nők kedvezményes nyugdíjazását, mert az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig dolgozni szeretne, és a nyugdíjtörvények változása miatt meghosszabbított kinevezése is az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig szól? Milyen jogi lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltató mégis korábban kívánja megszüntetni a jogviszonyát?
4. cikk / 16 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
5. cikk / 16 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
6. cikk / 16 Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása
Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
7. cikk / 16 Evás bt. beltagjának jövedelme
Kérdés: Kötelező-e jövedelmet kivennie egy eva hatálya alá tartozó bt. beltagjának, amennyiben a társasági szerződésben személyes közreműködésre kötelezett? A nyugdíjjárulékot a 138 000 forint után megfizeti, de jövedelemkivétje – bruttó keresete – nincs. A nyugdíj megállapításánál, amennyiben "nincs bruttó keresete", mennyit fognak figyelembe venni, a 138 000 forintot vagy a "0" bruttó keresetet?
8. cikk / 16 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
9. cikk / 16 Minimum-járulékalap nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
10. cikk / 16 4 százalékos mértékű közterhek
Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?