10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ügyvezetés CSED alatt
Kérdés: Kell-e új ügyvezetőt választania a vállalkozásnak abban az esetben, ha a teendőket jelenleg ellátó nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló kisadózó társas vállalkozó tag rövid időn belül CSED-re válik jogosulttá?
2. cikk / 10 Nem főállású kisadózó
Kérdés: A Kata-tv. szerint nem minősül főállásúnak az a kisadózó sem, aki a Felsőokt-tv. szerinti felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat. Megfelel a Kata-tv.-ben előírt feltételnek a Budapesten található Tan Kapuja Buddhista Főiskola, tehát aki itt folytat tanulmányokat, az kisadózóként nem minősül főállásúnak? Hogyan alakul a kisadózói státusz abban az esetben, ha az érintett egyházi személyként biztosítottá válik?
3. cikk / 10 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
4. cikk / 10 Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell fizetnie a társaságban a minimumjárulékokat egy kisadózó egyéni vállalkozónak, aki önkéntes döntése alapján havi 75 ezer forint tételes adót fizet, tehát havi 136 ezer forintos ellátási alappal rendelkezik, és közben egy kft. személyesen közreműködő tagja lett?
5. cikk / 10 EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása
Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
6. cikk / 10 Folyamatos biztosítási idő
Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?
7. cikk / 10 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
8. cikk / 10 Bt. beltagjának CSED-jogosultsága
Kérdés: Dolgozhat tovább a betéti társaságban az a kismama, aki várhatóan szeptember közepén szül, több éve fennálló munkaviszonya mellett egy bt. beltagja is, ahol 2013-tól 2014. év végéig kisadózóként volt bejelentve, 2015. január 1-jétől pedig részmunkaidős munkaviszonyban áll, és a főállású munkahelyén keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz CSED-re a betéti társaságban fennálló jogviszonyára tekintettel, illetve hol kell benyújtania az erre vonatkozó igényét? A kismama főállású munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
9. cikk / 10 Kisadózó vállalkozói tevékenység GYED folyósítása alatt
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkaviszonyban álló dolgozó, aki a gyermek egyéves korát követően a GYED folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd, és a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választja? Egyéni vállalkozóként is jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint GYED-re abban az esetben, amennyiben ismét babát vár?
10. cikk / 10 Nem főállású kisadózó kereseti korlátja
Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
