Versenytilalmi díj

Kérdés: Meg kell fizetni a szakképzési hozzá-járulást a szociálishozzájárulásiadó-alapot képező jövedelem után abban az esetben, ha egy volt munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően még további 6 hónapon át versenytilalmi díjat kap? Van minimálisjárulék-fizetési kötelezettség az említett dolgozó után, vagy a versenytilalmi díj teljes összege (havi 450 ezer forint) a járulékalap?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget illeti: ilyen kötelezettség fel sem merülhet a kérdésben vázolt helyzetben, hiszen a munkavállaló biztosítási jogviszonya már megszűnt.(Kéziratzárás: 2021. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a levonandó járulékokat annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonyát 2020. június 15-én szüntette meg a munkáltató, de ezután – tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetése körül bonyodalmak adódtak – a foglalkoztató az ügyvédje tanácsára úgy döntött, hogy utólagosan elmaradt munkabér címén még 2 havi munkabérének megfelelő összeget fizet ki a dolgozónak 2020. október hónapban? Az érintett személy szeptember 10-től 40 év jogosultsági idejére tekintettel kedvezményes nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. A fizetendő adó mértéke azonban csak 15,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítés nem képez járulékalapot, mivel az egyrészről nem a munkavállaló munkavégzésének ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, amelynek hiányában pedig egyéni járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Ezt megerősíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű, hogy a beltagnak mindenképpen meg kell szüntetnie a munkaviszonyát, legkésőbb a nyugdíjazás napját megelőző napon, hiszen ez biztosítási jogviszonynak minősül.Más a helyzet azonban a tagsági viszonnyal. Amennyiben beltagként személyesen semmilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...kamat az Szja-tv. 65. § (2) bekezdése alapján egyébjövedelemként személyijövedelemadó-köteles. A járulékfizetési kötelezettséget abiztosítási jogviszony és a jövedelem szoros kapcsolata alapozza meg, márpediga kamat nem tekinthető a biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.