17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Kisadózó ellátási alapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
2. cikk / 17 Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
3. cikk / 17 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
4. cikk / 17 Felsőfokú tanulmányok idejének megvásárlása szolgálati időként
Kérdés: Kihagyhatja a diákmunkával töltött időszakokat a járulékfizetés során az a magánszemély, aki meg szeretné vásárolni a felsőfokú tanulmányai idejét szolgálati időként, vagy ez csak a teljes időszakra tehető meg? A megvásárolt időszak milyen hatással lesz a nyugdíj összegére, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot a minimálbér alapulvételével kell megfizetni?
5. cikk / 17 Megállapodás alapján nyugdíj- járulékot fizető magánszemély munkavállalása
Kérdés: Levonják a munkabérből a nyugdíjjárulékot abban az esetben, ha egy szolgálati idő és jövedelem szerzése érdekében megállapodás alapján járulékot fizető személy szeptemberben munkaviszonyt létesít? Amennyiben igen, akkor a nyugdíj megállapításánál kétszeresen veszik figyelembe azt az időt, amely alatt a megállapodás alapján és a munkabérből is fizette a nyugdíjjárulékot?
6. cikk / 17 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
7. cikk / 17 Szolgálati idő külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?
8. cikk / 17 Megállapodás szolgálati időre
Kérdés: Fizethető-e valamilyen módon a nyugdíjjárulék az után a személy után, akinek 2011. május 31-én megszűnik a munkaviszonya, és decemberben meg lenne a 40 éves szolgálati ideje, tehát el tudna menni nyugdíjba?
9. cikk / 17 1953-ban született nő korengedményes nyugdíja
Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy 1953-ban született nő, aki jelenleg 40 év szolgálati idővel rendelkezik? Kevesebb lesz-e a nyugdíj összege annál, mint ha rendes időben menne öregségi nyugdíjba?
10. cikk / 17 Szolgálati idő megváltása
Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?