Főállású kisadózó szolgálati ideje

Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
Részlet a válaszából: […] ...vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, azaz egy év biztosítási jogviszonyhoz kötött közteherfizetéssel 1 év szolgálati időt szerez a jogosult. A főállású kisadózóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Babaváró hitel igénylése

Kérdés: Elfogadható biztosítási időként a kisadózó egyéni vállalkozó GYES-ideje a babaváró hitel igénylése során, ha erre az időszakra szüneteltette vállalkozását, és nem fizetett adót?
Részlet a válaszából: […] ...szünetel a Kata-tv. 10. §-ának (1a) bekezdésében foglaltak szerint, és így ez az időszak nem vehető figyelembe a hároméves folyamatos biztosítási jogviszony megállapítása során.(Kéziratzárás: 2021. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...végez munkát a vállalkozás érdekében.Jelen esetben leginkább a társaság két ügyvezetőjének a jogviszonya kérdéses, hiszen az ő biztosítási jogviszonyuk a törvény erejénél fogva így vagy úgy, de biztosan létrejön. A Ptk. rendelkezéseinek értelmében ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetését is befolyásolja.Abban az esetben, ha a kismama a vállalkozása mellett létesít munkaviszonyt, egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya lesz. Az Eb-tv. 39/A. §-ának (4) bekezdése szerint az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a személy, aki főállású kisadózóként volt biztosított 2015. február 1-jétől 2016. október 31-ig, 2016. november 1-jétől létesített egy napi 8 órás munkaviszonyt, ezért november hónapban már nem főfoglalkozású kisadózóként 25 ezer forint tételes adót fizetett, 2016. december 1-jétől szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, és ugyanezen időponttól keresőképtelenségére tekintettel a munkaviszonyában táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] ...§-a szerint történik, az Eb-tv. R. 27/A. §-a szerinti összeszámítási szabály figyelembevételével, amelynek értelmében megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra jogosultságot nem szerez. A "főállású" minősítés egyébiránt nem a lakcímen múlik, hanem azt az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok függvényében kell elbírálni, megállapítani. Tehát Magyarországon nem minősíthető főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.