Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...pontjai értelmében irányadó időszaknak minősül folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...kedvező.A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végzők teljes körére kiterjedően a biztosítási jogviszony fennállása, illetve annak elbírálása a tárgyhavi minimálbér vagy annak naptári napokra számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködés nem társas vállalkozói jogviszony keretében valósul meg, akkor a megbízási jogviszonyban dolgozó ügyvezető biztosítási jogviszonyát a társas vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ha a társaság tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszából: […] ...3. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (2) bekezdése].Ha az elengedés a magánszemély és a gazdálkodó szervezet között fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel történik, akkor a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségen felül járulékfizetés is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...és a járulékfizetési felsőhatár naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkoris, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődöttvagy szűnt meg.Abban az esetben tehát, ha társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegénekszorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozóbiztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társasvállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.