1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Nyugdíjjárulék felső határa

Kérdés: Hogyan alakul a nyugdíjjárulék felső határa annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. január 31-ig GYED-ben részesült, április 1-jétől pedig GYES mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...érintett munkavállaló 2010. március 31-ig csaknyugdíj-biztosítási jogviszonyban (hiszen mind a GYED, mind GYESnyugdíjjárulék-köteles) állt. Ez az időszak a főfoglalkozású munkahelyén kiesőidőnek tekintendő. Ebből következően munkaviszonyában a 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése esetére isakkor, ha az érintett a nyugdíjazásáig nem fog biztosítási jogviszonyban állni.A megállapodás esetleges megkötésének nyugdíjbiztosítás,illetve a nyugdíj szempontjából azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadójárulékmértékek szerint kell megfizetni, illetve arról járulékkötelezettség abiztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott)járulékalapot képező jövedelem után is fennáll. Nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...előrehozott öregséginyugdíjra lesz jogosult, amennyiben a 60. életévét betöltötte, és legalább 40év szolgálati időt szerzett, valamint biztosítási jogviszonyát megszünteti (anyugdíjat a jogviszony megszűnését követő naptól lehet megállapítani).Amennyiben az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...kamat az Szja-tv. 65. § (2) bekezdése alapján egyébjövedelemként személyijövedelemadó-köteles. A járulékfizetési kötelezettséget abiztosítási jogviszony és a jövedelem szoros kapcsolata alapozza meg, márpediga kamat nem tekinthető a biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya is ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn, ahol a megbízási jogviszonya – minden különösebb számolgatás nélkül, biztosítási jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. Ez esetben pedig az általános szabályok szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.