1. cikk / 162 Szociális hozzájárulási adó alapja
2. cikk / 162 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
3. cikk / 162 GYÁP alapja
4. cikk / 162 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
5. cikk / 162 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól
6. cikk / 162 Táppénz alapja
7. cikk / 162 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
8. cikk / 162 Pedagógusok pénzbeli egészségbiztosítási ellátásai
Az Eb-tv. arról rendelkezik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. A köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát érintő változás miként befolyásolja a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegét?
9. cikk / 162 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
10. cikk / 162 CSED alapja
Mi lesz a csecsemőgondozási díj alapja annak a munkavállalónak, aki többéves folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, de munkahelyet váltott 2022. december 1-jén, és 2023. május 10-én megszülte gyermekét? A dolgozó munkabérben részesült 2022. december 1-jétől 2023. május 9-ig, majd CSED-et igényelt 2023. május 10-től, a szülés napjától.