Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...A táppénz jogosultságának, a táppénz alapjának, mértékének megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni.Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, maximum egy évig. Figyelemmel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetését is befolyásolja.Abban az esetben, ha a kismama a vállalkozása mellett létesít munkaviszonyt, egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya lesz. Az Eb-tv. 39/A. §-ának (4) bekezdése szerint az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] ...lenne a helyzet, ha a munkavállaló rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülne. Az ellátások mellett létesített biztosítási jogviszony alapján szerzett jövedelem után az általános szabályok szerint kell járulékokat fizetni, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...fenn [Tbj-tv. 10. § (3) bekezdése]. A hivatkozott szabályokban előírtaknak megfelelő őstermelő tehát minden további feltétel nélkül biztosítási jogviszonyban álló személynek minősül akkor is, ha pl. 2014-ben őstermelőként az előbbiek okán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Rehabilitációs ellátásban részesülő őstermelő

Kérdés: Saját jogú nyugdíjasnak fog minősülni továbbra is az a rehabilitációs járadékban részesült őstermelő, akinek a komplex felülvizsgálatot követően 3 évre rehabilitációs ellátást állapítottak meg? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie erre az időszakra?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelőre a biztosítás nem terjed ki, addig a rehabilitációs ellátásban részesülő őstermelő – ha ezen túlmenően nincs más biztosítási jogviszonya – őstermelőként biztosított, és az általános szabályok szerint terheli a járulék-, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyfoglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretébenkerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzelösszefüggő járulékfizetési kötelezettség megállapítása, a járulékokmegfizetése, illetve levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...Ugyanis a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt az igénybevétel jogcímétől függetlenül a munkajogviszony fennáll (csak a biztosítási jogviszony szünetel, ha a fizetés nélküli szabadság igénybevételére nem a Tbj-tv. 8. §-a szerinti jogcímeken, pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […]  A nem egyéni vállalkozóként számlaadásra kötelezettmagánszemély – az ún. adószámos magánszemély – által számlázott bevételből azSzja-tv. 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetőnek nem kell adóelőlegetlevonnia. Azonban ha nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot legkésőbb abiztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.Ha a foglalkoztatottnak több jogviszonya volt, egyikbiztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetésikötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Kft. tagi jogviszony megszűnése

Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiállítani a jogviszony megszűnésekor egy kft.-vel társas vállalkozói jogviszonyban álló magánszemély tag részére a jogviszony megszűnésekor?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozóra értelemszerűen nem vonatkoznak az Mt.98. §-ában említett igazolás kiadásának szabályai.Az Art. 46. §-a a jövedelemelszámolással kapcsolatosigazolás kiadását kifizetéskor, illetve éves összesítésben a tárgyévet követőév január 31-ig írja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2