Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszából: […] ...ellátása, valamint a munkaviszonyban és a polgárijogi szerződés alapján történő munkavégzés sem. A kérdésbeli üzletvezetőtársadalombiztosítási jogviszonyát emiatt a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésealapulvételével nem társas vállalkozóként, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A vázolt probléma megoldásának kulcsa a kérdésben említetttag bt.-ben fennálló jogviszonyának a tisztázása. Hiszen első alkalmazásábanegyértelmű helyzete: munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, 200 ezerforintos munkabére után meg kell fizetni a 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy olyan személyről van szó, aki heti 36 órátelérő munkaviszonyban áll ugyan, de éppen fizetés nélküli szabadságon van, miközbenegy betéti társaság beltagja. Lássuk társadalombiztosítási jogállását!A Tbj-tv. 8. §-a értelmében szünetel a biztosítás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 94. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a betétitársaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetesszemély útján látja el, akkor a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyielőírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnését követően első ízben Magyarországonlétesített, illetőleg a tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnésének napjánfennálló biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a hallgatói jogviszonyszüneteltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.