Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...pontjai értelmében irányadó időszaknak minősül folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónak minősül, hiszen egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási jogviszony létrejöttét be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, és a társas vállalkozó után a minimumközterheket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Biztosítási kötelezettség elbírálása több megbízási díj esetén

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt abban az esetben, ha egy kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, havi 50 000 forintos megbízási díja mellett minden hónap szombati napjain a cég tevékenységi körébe tartozó munkák végzéséért 10 000 forint/nap megbízási díjban is részesül? Milyen járulék és szociális hozzájárulási adó terheli a céget ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Megbízási – tehát a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti munkavégzésre irányuló egyéb – jogviszonyról van szó, amely esetben azt kell megvizsgálni, hogy a munkát végző e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme havi szinten eléri-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködés nem társas vállalkozói jogviszony keretében valósul meg, akkor a megbízási jogviszonyban dolgozó ügyvezető biztosítási jogviszonyát a társas vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ha a társaság tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...olvasása után azonnal meg is állapíthatnánk a biztosítási kötelezettséget, érdemes azonban alaposabban szemügyre venni a szövegezést. A biztosítási jogviszony keletkezésének feltétele ugyanis nem az, hogy a megbízási díj összege érje el a 30 százalékos határt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési kötelezettséget sem keletkeztet,– munkaviszony vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Ügyvezető járandóságainak letiltása

Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékelőleget a végrehajtás alá vonandó alapba abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetőjének a munkabérét, illetményét, egyéb járandóságait bírósági végzéssel letiltották?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...ha a társaság ügyvezetőjévé a kültagot választják, és a feladat ellátására a megbízási jogviszonyt találják a legalkalmasabbnak, a biztosítási jogviszonyt és ezzel a közteher-fizetési kötelezettséget is a társas vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] ...eset, amikor Magyar­országon nem kell megfizetni a járulékokat, mégpedig akkor, ha a beltag tartózkodási helye az Európai Unión belül van, biztosítási jogviszonyt létesít, megfizetik utána a járulékokat, amelyet igazolni is tud az unión belül egységesen érvényes A1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.
1
2