Biztosítási kötelezettség elbírálása több megbízási díj esetén

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt abban az esetben, ha egy kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, havi 50 000 forintos megbízási díja mellett minden hónap szombati napjain a cég tevékenységi körébe tartozó munkák végzéséért 10 000 forint/nap megbízási díjban is részesül? Milyen járulék és szociális hozzájárulási adó terheli a céget ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Megbízási – tehát a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti munkavégzésre irányuló egyéb – jogviszonyról van szó, amely esetben azt kell megvizsgálni, hogy a munkát végző e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme havi szinten eléri-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködés nem társas vállalkozói jogviszony keretében valósul meg, akkor a megbízási jogviszonyban dolgozó ügyvezető biztosítási jogviszonyát a társas vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ha a társaság tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...olvasása után azonnal meg is állapíthatnánk a biztosítási kötelezettséget, érdemes azonban alaposabban szemügyre venni a szövegezést. A biztosítási jogviszony keletkezésének feltétele ugyanis nem az, hogy a megbízási díj összege érje el a 30 százalékos határt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Megbízott ügyvezető bejelentése

Kérdés: Mikor kell elbírálni, és milyen határidővel kell bejelenteni a T1041 bejelentőlapon egy kft. ügyvezetőjének jogviszonyát, aki megbízási szerződés alapján látja el tevékenységét, és havi rendszerességgel kifizetett megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Az áprilisi vagy a márciusi 08-as bevallásban kell szerepeltetni a megbízási díjat, ha a jogviszony 2009. március 9-én kezdődött, az első díjazás kifizetése április 7-én történt? A kifizetett díjazás önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4. § (2) bekezdésébe foglalt szabály csakazokra az esetekre vonatkozik, amikor a díjazást nem havi rendszerességgel,hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki.Ilyenkor a biztosítási kötelezettséget csak utólag lehet, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] Az uniós csatlakozásunk időpontjával hatályba lépettjogszabály-módosítások bizony jelentős változást jelentenek e kérdésmegítélését illetően. A Tbj-tv. 11. § c) pontja a korábbiakban úgyrendelkezett, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.