Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a juttatást csak személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...14százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles a 25 százalékos adóterhetviselő osztalékjövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonybanszerzett jövedelmek után a foglalkoztató által megfizetett 5 százalékos mértékűegészségbiztosítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem után terheli a magánszemélyt évi 450 ezer forintosösszeghatárig. Ezt az összeghatárt csökkenti a biztosítási jogviszonyában aTbj-tv. 19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja

Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...– az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintotmeghaladó jövedelem.E kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a magánszemélybiztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj-tv.39. § (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...nem a társadalombiztosítás ellátásaira ésa magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában foglaltbiztosítási jogviszonyt megalapozó jogviszony keretében kerül sor. Ejuttatással összefüggésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...érték formájának és összegének (pl. tárgyjutalom, pénzbeli juttatás, trófea), a vagyoni értéket megszerző személyének, valamint a biztosítási jogviszony fennállásának (jelen esetben inkább hiányának) a vizsgálatára van szükség. E tényezőkön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az szja-adóalap határozza meg a fizetési kötelezettséget. Járulékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a kifizetés társadalombiztosítási jogviszonyban történő foglalkoztatott számára történik. Az üzleti partner nem alanya a társadalombiztosítási jogviszonynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Osztalék és osztalékelőleg járulékkötelezettsége

Kérdés: Kft.-nk tagjai 2001-ben osztalékelőleget, 2002-ben osztalékot vettek fel (2001. évre vonatkozóan). Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnünk a 35 százalékos adóalap után kifizetett osztalékra? Meg kell-e fizetni az előleg után is a százalékos mértékű eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulék alapját kizárólag a biztosítási jogviszonyban kifizetett szja alapja képezi. A biztosítási jogviszony akkor jön létre, ha valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban keletkezik járulékalap.Az osztalék a Tao-tv. szerint: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.