11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Nők nyugdíjazása
Kérdés: Hány évesen mehet nyugdíjba az a nő, aki nem rendelkezik 40 év szolgálati idővel, és jelenleg nem dolgozik?
2. cikk / 11 Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
3. cikk / 11 Jogosultsági idő
Kérdés: Jogosult lehet a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezik, kiesett ideje nincs, de kiskorúként, 17. életévének betöltése előtt 1983-tól 1986-ig méltányossági GYES-ben részesült, miután megszületett a gyermeke? Ezzel az időszakkal már meglenne a 40 éves ideje. Figyelembe vehető ebben az esetben ez a gyermekneveléssel töltött idő a kedvezményes nyugdíjhoz, vagy csak az életkor alapján járó öregségi nyugdíj esetén számít szolgálati időnek?
4. cikk / 11 1957-ben született nő nyugdíja
Kérdés: Jogosult lehet a nők kedvezményes nyugdíjára az az 1957-ben született nő, aki az általános iskolai tanulmányai befejezését követően munkába állt, három gyermeket szült, melyek közül kettő után összesen 6 évig részesült GYES-ben, a harmadik gyermeke súlyosan fogyatékos, 14 éve otthon ápolja, és ápolási díjat kap? Jelenleg 36 év jogosultsági idővel rendelkezik, egészségi állapota ötvenszázalékos, és rehabilitálható.
5. cikk / 11 1954-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyermeket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
6. cikk / 11 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
7. cikk / 11 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
8. cikk / 11 Jogosultság rehabilitációs ellátásra
Kérdés: Kaphat rehabilitációs ellátást az a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos az egészségi állapotának mértéke, minősítési csoportja B1?
9. cikk / 11 Szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
10. cikk / 11 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
