9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
2. cikk / 9 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
3. cikk / 9 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
4. cikk / 9 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
5. cikk / 9 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
6. cikk / 9 Biztosítás szünetelése
Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
7. cikk / 9 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
8. cikk / 9 Kft. vezető tisztségviselőjének külföldi tartózkodása
Kérdés: Terheli-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség egy kft. tagját, aki a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszony keretében látja el, és a közeljövőben fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni, mert turistaként 6 hónapra külföldre utazik? A magánszemély az egészségügyi ellátása biztosításának céljából egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére bejelentkezik a NAV-hoz, és megfizeti a havi 6810 forint összegű járulékot.
9. cikk / 9 Közterhek fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a közalkalmazottnak, akinek munkáltatója egy év fizetés nélküli szabadságot engedélyezett? Milyen következményei lesznek ennek az időszaknak az érintett társadalombiztosítási jogviszonyára?
