7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 CSED két jogviszony esetén
Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
2. cikk / 7 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
3. cikk / 7 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
4. cikk / 7 Szülés határozott idejű szerződés lejárta után
Kérdés: Kaphatja a táppénzt a szülésig az a kismama, akinek határozott idejű szerződése szeptember 8-án jár le, szülésének várható időpontja 2019. október 6., és 2019. május 27-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz valamilyen ellátásra a szülést követően is? Ha igen, akkor mi lesz az ellátások alapja? A munkavállaló a munkavégzése során egy anyasági ellátásokban részesülő kismamát helyettesített.
5. cikk / 7 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
6. cikk / 7 Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az édesanya a második gyermeke születésekor az alábbi esetben? Az igénylő első gyermeke 2013. június 8-án született. A szülés után TGYÁS-t kapott, majd a gyermek kétéves koráig GYED-et folyósított számára a kifizetőhely, de időközben 2014. június 30-án megszűnt a több mint tíz éve fennálló munkaviszonya. A GYES-t nem igényelte meg a GYED lejártát követően, mert azt hitte, hogy az ellátást továbbra is folyamatosan kapni fogja. 2015. október 5-től napi 4 órás munkaviszonyt létesített egy betéti társaságnál, ahol felhívták a figyelmét, hogy meg kell igényelnie a GYES-t, amit meg is tett, de visszamenőleg csak két hónapra folyósították az ellátást. Az édesanya második gyermekét 2015. november 19-re várja.
7. cikk / 7 Társadalombiztosítási kifizetőhely
Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?