Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...kedvezményét és a családi kedvezményt is.A jövedelem megállapítása fontos, mert nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is ez alapján fizeti meg az átalányadózó vállalkozó azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó, valamint családi járulékkedvezményként az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összege terhére lehet érvényesíteni.Az első házasok kedvezménye annak a párnak jár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó mellett az általános szabályok szerint terheli a 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék is. A?foglalkoztatónak pedig meg kell fizetni utána a 19,5 százalékos szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Külföldi anyavállalat által működtetett önkéntes nyugdíjpénztár

Kérdés: Egy németországi anyavállalat önkéntes nyugdíjpénztárat működtet, és felajánlotta a magyarországi cégnek is, hogy munkáltatói hozzájárulással támogathatja dolgozói nyugdíjba menetelét. Milyen legális lehetőség van a külföldi nyugdíjpénztárhoz csatlakozni, illetve az adó- és járulékkedvezmények vonatkoznak-e erre az esetre is? Ha nem, és ennek ellenére a cég fizet a kinti pénztár szabályai szerint, minek minősül a kifizetés Magyarországon a cég szempontjából, illetve majdan a nyugdíjas dolgozóknál?
Részlet a válaszából: […] ...ennekmegfelelően tb.- és egyéni járulékot, valamint személyi jövedelemadót kellfizetni.Az Szja-tv. 42. §-ában meghatározott (üzleti)biztosításokkal kapcsolatos személyijövedelemadó-kedvezmény pedig csak abelföldi székhelyű biztosítóval kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen biztosítási formáról van szó, ezért vegyük sorra az egyes lehetőségeket.a) Az első változat: amikor a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.